- 
Nikitscher Tamás először került be a magyar válogatott keretébe, miután Marco Rossi behívta a Nemzetek Ligája mérkőzésekre készülő együttesbe. Játékosunk természetesen nagyon boldog, hiszen nehéz utat járt be.
– Nehéz szavakba önteni, hogy mit érzek. Egy játékos gyakorlatilag gyerekkora óta erről álmodik, azért dolgozik, hogy meghívót kapjon a nemzeti csapatba. Ami először eszembe jutott most, azt talán az, hogy gyakorlatilag pont egy évvel ezelőtt a kötést cserélte a lábamon párom, egy héttel a műtétem után. Akkor az volt a fő feladat, hogy erős legyek fejben, azt néztem és terveztem, hogy milyen út áll most előttem, hogyan tudok a leggyorsabban újra NB I-ben játszani, újra bizonyítani. Álmomban sem gondoltam volna akkor, hogy most itt állok majd egy válogatott meghívóval – mondta Nikitscher Tamás.
Nikitscher Tamásnak nem kínálta tálcán az élet az NB I-ig vezető utat, mindenért meg kellett dolgoznia. A ZTE, a Haladás és a DVSC utánpótlását megjáró játékos egy sérülést már leküzdött fiatalon, majd az NB III-ban kezdte el felépíteni magát. A DEAC után Makóra igazolt, ahonnan aztán az NB II-es Pécshez került. Egy év alatt a baranyaiak meghatározó embere lett, s végül 2023 januárjában igazoltuk le. 14 mérkőzésen lépett pályára az ezüstérmes csapatban tavasszal, ám a nyári felkészülés végén súlyosan megsérült, így gyakorlatilag a teljes előző idényt ki kellett hagynia. Az utolsó hat bajnokin játszhatott, az élet végül azzal kárpótolta, hogy első NB I-es gólját is megszerezte az utolsó körben. Idén is remekül kezdett, az ETO ellen duplázni tudott.
– Minden egyes nap hálát adok most is, hogy egészséges vagyok, azt csinálhatom, amit szeretek. Ami a pályafutásomat illeti, ez a meghívó egy fontos és jó visszaigazolás annak kapcsán, hogy jó utat választottam. Nagyon fontos, hogy ilyenkor nem szabad megelégedni, hanem még többet kell rátenni a munkára, mert az nem az alap, hogy valakit behívnak a válogatottba. Többet kell mutatni, el kell bírni az ezzel járó elvárásokat, de nagyon boldog vagyok, mert ez egy elképesztő nap az életemben – mondta Nikitscher Tamás.
Sokaknak tartozik hálával, és természetesen nem kellett sokat gondolkodnia, hogy kiket hívjon fel először a jó hírrel.
– Nagyon sok embernek tartozom hálával, én úgy tekintek erre, hogy akikből csak rövid ideig, kicsit is tudtam valami pozitívat meríteni, azoknak ebben része van, hiszen előrébb tudtam lépni, fejlődtem nekik is köszönhetően. Én soha nem vagyok magammal elégedett, mindig több akarok lenni. Lelkileg édesapám és édesanyám, illetve menyasszonyom segített a legtöbbet, őket hívtam természetesen először, illetve öcsémet. Sok mindenen mentünk már át közösen, de mondhatom itt a menedzseremet is, aki szintén évek óta velem van már. Nehéz lenne hirtelen minden edzőt felsorolni, aki egyengette a pályafutásomat, de ezúton is köszönöm nekik. Ki kell emelnem természetesen a KTE-t, hiszen a klubvezetés és Szabó István is megadták nekem a bizalmat az első perctől kezdve az NB I-ben, és akkor is maximálisan mellettem álltak, amikor megsérültem, végig kitartottak mellettem. Köszönöm a csapattársaknak is, hiszen ehhez ők is nagyon kellettek – mondta Nikitscher Tamás.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
